Bőrömhöz érő víz, a vizes hajam dörzsölése: sírva fakadtam. Csak sírtam amíg ki nem merültem teljesen. Rettegek a haláltól. Rettegek az ő halálától. HIÁNYZIK! Félek, soha többet nem látom, mert már egy másik univerzumban létezik. Kérlek, hadd érintselek meg! Érezzem, hogy ember vagy, érezzem bőröd…

Lelkem száraz sivatag, számomra már semmi sem maradt, nincs élő szó, nincs szeretet, a magány pörgeti a mindennapi kereket. Telnek a napok, oly hosszú órák, nem keletkeznek már fájdalmasabb strófák, lelkem kiszáradt, vízért kiált, de már tövig száradt, túl sivár, nem éri semmi, az órák csak…